MAGYAR EVANGÉLIUMI SAJTÓ EGYKOR ÉS MOST
Mind a korábbi belmissziói mozgalmak életében, mind az újkori ébredések alkalmával rendkívül fontos szerep jutott az írott szónak, illetve az iratterjesztésnek. A hitvallásos sajtó gyökerei meglehetősen mélyre nyúlnak vissza. Az első jelentősebb missziói lap a Debrecenben kiadott Evangyéliomi Protestáns Lap volt, amely 1875 és 1878 között jelent meg. Négy év múlva látott napvilágot Nagybányán a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő. Ez a folyóirat 1879 és 1887 közölt missziói híreket, írásokat, számos értékes adattal szolgál az egyháztörténészek, a missziótörténet kutatói számára. A Keresztyén 1892-től, Az Evangyélista 1895-től jelent meg. 1900-ban a két folyóirat egyesült, s a továbbiakban közös szerkesztésben Keresztyén Evangyélista címmel került az olvasók elé, egészen 1914-ig. Az Egyház és Misszió első száma 1896-ban jött ki a nyomdából, s 1905-ig 
folyamatosan megjelent. A Hátszegen kiadott lap sajnos nem tudott szélesebb rétegeket elérni. Közkedveltnek számított viszont egy képes családi hetilap, a Kis Tükör, amely 1898 és 1932 között jelent meg, rendkívül széles olvasótábora volt. Talán ennek is köszönhető, hogy az újkori politikai változások után 1993-ban Kolozsváron újra indították, s azóta is sokan olvassák.
folyamatosan megjelent. A Hátszegen kiadott lap sajnos nem tudott szélesebb rétegeket elérni. Közkedveltnek számított viszont egy képes családi hetilap, a Kis Tükör, amely 1898 és 1932 között jelent meg, rendkívül széles olvasótábora volt. Talán ennek is köszönhető, hogy az újkori politikai változások után 1993-ban Kolozsváron újra indították, s azóta is sokan olvassák.A belmissziói mozgalom kiterjedésével az evangéliumi sajtótermékek népszerűsége is egyre inkább nőni kezdett. A századforduló egyik érdekes színfoltja volt ebben a tekintetben a már említett Kis Tükör mellett a Hajnal című folyóirat, amely 1894 és 1899 között jelent meg. Később átadta helyét a Lórántffy Zsuzsánna Egyesület Lapjának, az Olajág-nak. Az első száma 1901-ben hagyta el a nyomdát, s huszonöt éven keresztül, tehát egészen 1926-ig nagy népszerűségnek örvendett, különösen a női olvasók körében. Kevésbé volt sikeres a Bethánia Egylet első vállalkozása, a Keresztyén Szövetség. Mindössze négy évfolyama jelent meg (1906-1910). Ennél lényegesen nagyobb olvasótáborral rendelkezett és a magyarországi lelki ébredés legkövetkezetesebb lapja lett a Mustármag. A folyóirat 1903-tól 1944-ig megszakítás nélkül működött. A Filadelfia Egylet hírmondója, a Bethesda 1916 és 1927 között jelent meg, míg a Kékkereszt Egylet közlönye, a Józanság első száma 1911-ben látott napvilágot. Az újság 1925-ben szűnt meg. Az 1936 és 1938 között kiadott Evangéliumi Szövetség a Magyar Evangéliumi Szövetség (Alliance) lapjának számított, míg az Élet és Munka című misssziói folyóirat a Londoni Traktátus Társulat kiadványa volt. Ez utóbbi 1909 és 1914 között jelent meg.
Kimondottan református háttérrel rendelkeztek az alábbi folyóiratok: a Reformáció, melyet lelkészeknek, presbitereknek és gyülekezeti munkásoknak szántak, s amely 1920 és 1930 között jelent meg. A Hit és Élet a Lelki Kálvineum folyóirata volt 1921 és 1923 között. Rövid életűnek bizonyult a Hit és Szolgálat (1926-1927), a Református Gyülekezeti Evangelizáció Barátai Társaságának kiadványa Magyar Református Ébredés (1943-1947), a Református Gyülekezet (1949-950), valamint a Szolgálatunk (1946-1947). Evangélikus berkekben legnépszerűbb az Élő Víz, az Evangélikus Evangelizáció folyóirata volt, amely 1943 és 1951 között jelent meg. A kisegyházak tagjai közül legtöbben a baptisták lapját olvasták sokan, amelyet 1895 és 1944 között Békehírnök címmel adtak ki. 1957-ben a folyóirat újra indult, s napjainkban is megjelenik. A metodisták közlönye, a Békeharang (1910-1936), míg a Kegyelem és Igazság című lap 1933 és 1944 között látott napvilágot.
A vidéki belmissziói kiadványok között bőven akadtak figyelemreméltó próbálkozások, közülük volt olyan, amely igen széles olvasótáborral rendelkezett. A Keresztyén Élet című evangéliumi lapot Zilahon adták ki 1907 és 1914 között, míg az Igaz Gyöngyök című folyóiratot Budapesten jelentették meg (1908-1919). A Gyertyafény című belmissziói lap 1914 és 1917 között jelent meg, s elsősorban a moldvai misszióban volt fontos szerepe, míg a Pécsett megjelenő Keresztyén Lelkipásztor mindenek előtt a baranyai és tolnai lelkészek és missziói munkások kedvelt lapja volt. A Kiskoszmály című újságot (1892-1964) Őrszentmiklóson adták ki, s igen nagy népszerűségnek örvendett az olvasók körében. A Jer Velünk című folyóirat Debrecenben került kiadásra 1934 és1944 között.
A külmissziói munkával már jóval kevesebb sajtótermék foglalkozott, mégis akadtak közülük kiemelkedő színvonalúak. Első kimondottan külmisszióval foglalkozó kiadvány a Külmisszió című lap volt. Az Evangélikus Misszióegyesület adta ki, akárcsak 1906 és 1948 között a Missziói Lapok-at. A Külmissziói Füzetek is ebben az időben jelent meg (1932-1949). Legolvasottabb külmissziói folyóiratnak mégis a Hajnal számított (nem azonos a Szabó Aladár által szerkesztett Hajnallal). Református körökben a Református Külmissziói Szemle aratott nagy sikert, amelyet az 1932 és 1942 közötti időszakban adtak ki.Az ifjúsági lapok nemcsak a fiatalok körében voltak népszerűek, a kiadványokat szívesen vették kézbe szinte valamennyi korosztály képviselői. A Budapesti Ifjúsági Egylet lapja, az Ébresztő pl. több mint négy évtizeden át jelent meg. Legnépszerűbb azonban kétségkívül A Magyar Evangéliumi Diákszövetség folyóiratai, a Diákvilág (1909- 1936), illetve az ezt felváltó Pro Christo (1936-1944) voltak. Szintén a MEKDESZ lapja volt Az Erő. A Célegynest Előre című értesítőt a Magyar Ifjúsági CE mozgalom jelentette meg.
A gyermeklapok között elsőként az Örömhír jelentkezett. 1897-től 1914-ig volt a legkisebbek kedvenc újsága. A Lórántffy Zsuzsánna Egylet és a Vasárnapi Iskolai Szövetség közösen adta ki. A Napsugár 1903 és 1923 között jelent meg, kezdetben a Kis Tükör, majd a Mustármag mellékleteként. Leghosszabb életűnek A Fecske bizonyult, amelyet mintegy az Örömhír folytatásaként a Vasárnapi Iskolai Szövetség adott ki. A Kis Harang című gyermeklapot a Fébé Evangélikus Diakonissza Egylet adta ki 1927 és 1944 között.
Az ötvenes éveket követően, amikor állami nyomásra az egyházvezetők valamennyi belmissziói egyesületet és szervezetet rendeletileg megszüntettek, az evangéliumi sajtó is megszűnt létezni. Voltak ugyan egyéni próbálkozások, hogy sokszorosított körlevelek formájában valahogy ébren tartsák a hívők érdeklődését, ám ezek külső hatásra, vagy éppen egyéb feltételek hiányában rövid életűnek bizonyultak. Ily módon csupán az emigrációban jelenhetett meg egy-két folyóirat (kivételt képez az 1957-ben Budapesten újrainduló Békehírnök), amelyeket azután meglehetősen kockázatos úton juttattak Magyarországra. Ilyen volt az evangélikus Útitárs, amely mind a mai napig megjelenik. Ennél rövidebb életűnek bizonyult az Új Élet. A folyóirat 1963 és 1967 között jelent meg, s miután megszűnt, örökébe lépett a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő, s máig az egyik legolvasottabb evangéliumi lap, a Vetés és Aratás. Ezt is, akárcsak a másik kettőt, Stuttgartban adták ki.
A nyolcvanas évek közepén bekövetkező jelentős társadalmi és politikai változásai következményeként ismét lehetőségek nyíltak a hazai evangéliumi könyvkiadásra. Ily módon számos egyházi folyóirat újraindulhatott, sőt egyre több új lapot adtak ki. A rendszerváltás előtt indult a Magyar Evangéliumi Testvérközösség közlönye, az Élet és Világosság, valamint egy 1987-ben induló gyermeklap, a Vasárnapi Iskolai Híradó. 1989-ben az elsők között alakult meg a Biblia Szövetség, s azonnal folyóiratot is indított Biblia és Gyülekezet címmel. Hamarosan megjelennek a szervezet körzeti kiadványai is: 1991-ben a Lelki Ébresztő, illetve egy év múlva az Örömmondó. Ide sorolható még az 1996-tól megjelenő Biblia és Család, amelyet a Bibliai Házassággondozó Szolgálat ad ki. Svájci támogatással jelenik meg az 1990-ben bemutatkozó Éjféli Kiáltás, illetve a Hírek Izráelből, valamint a következő esztendőben induló, ma már igen népszerű családi lap, az Ethos. Szintén külföldi érdekeltségű a keresztyén nőknek készült Lydia magazin.A Magyarországi Baptista Egyház támogatásával jelenik meg többek között 1990 óta az Életjel című ifjúsági folyóirat és 1992-től a lelki szolgálók lapja, a Szolgatárs is. Az alapítványi újságok közül az elsők között a tiszavirág életű Házunk Népe 1990-ben mutatkozott be. Nem bizonyult tartósnak, akárcsak a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSZ) próbálkozása, a MEKDSZ-Alap, amely 1993 és 1997 között jelent meg (utóda a MEKDSZ-Hírmondó). Ennél jóval népszerűbb lett az újraindított Örömhír című gyermeklap. A Vasárnapi Iskolai Szövetség (VISZ) adja ki Pécelen 1990 óta, s mind Magyarországon belül, mind annak határain kívül népes olvasótábora van. A Mártírok Hangja című értesítőt a Mártírok Hangja Alapítvány 1992-től adja ki. Az Antenna, amely a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány közlönye.
Az egyesületi lapok közül meg kell említeni a Mustármag utódját, a Mustármagocská-t, amelyet a Bethánia CE Szövetség ad ki 1991 óta (utóda az Új Mustármag), illetve az 1992-től megjelenő Presbiter című folyóiratot, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadványát. A külmisszió területén három lapot kell mindenképpen megemlíteni. Az első a Liebenzelli Misszió - Molnár Mária Külmissziói Alapítvány által támogatott, jelentős olvasótáborral rendelkező Külmissziói Híradó, amely 1992-től jelenik meg. A Kelet-Európai Misszió, amely a hasonló nevű alapítvány kiadása, 1993 óta ad értesítést a misszió munkájáról, míg az Evangélikus Missziói Központ 1996 óta adja ki lapját Híd (korábban: Missziói Magazin, később Misszió) címmel.
1998-tól jelenik meg a miskolci székhelyű Károlyi Gáspár Missziói Intézet folyóirata a Keskeny Út, a testvérgyülekezeti háttérrel rendelkező Élő Gyülekezetek, illetve a Magyarországi Aglow hírlevele, az Aglow. A Fiatalok Krisztusért Magyarország – Youth for Christ Hungary lapja, a Jelige első száma 1999-ben jelent meg. Az ezredforduló után megjelenő folyóiratok: a Dániel Mozgalom hírlevele a Tök Tutti Times (2000), a metodista fiatalok lapja, a Mix (2001), a Bibliai Házassággondozó Szolgálat időszaki kiadványa, a Biblia és Család (2002), a Jelige miskolci „testvérlapja”, az Ifimunk@s Magazin, az evangélikus hátterű Stég (2004), valamint a reprezentatív kiállású Baptista Magazin (2004). A Family című családi magazin első száma 2008-ban jelent meg.
A felsoroltak természetesen közel sem ölelik fel azokat a sajtótermékeket, amelyek az elmúlt időszakban, illetve a közelmúltban napvilágot láttak. Ennél sokkal több folyóirat jelent meg, illetve akadtak és akadnak olyan lapok, melyek ugyan nem mondhatók kimondottam missziói újságoknak, mégis nagyon sok hitébresztő írást, bizonyságtételt tartalmaznak. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a mai magyar evangéliumi lapkiadás helyzetéről, mindenképpen egy alapos, a jelenleginél sokkal átfogóbb vizsgálatra lenne szükség!
